Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. Nevezték a ballada Shakespeare-jének és szalontai nótáriusnak, ám szülővárosában a „hallgati ember” titulussal is illették.
Linkek a témában:
„Arany János Budapestje” - utaztatási pályázati felhívás | Petőfi ...
Arany János Budapestje” Diákutaztatási pályázat az Arany János-emlékévben
Tisztelt Pályázók! Az óriási érdeklődésre és a nagyszámú ...
Legyél te is AranyJános! | Petőfi Irodalmi Múzeum
A Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából
műfordítói pályázatot hirdet. Vagyis valami hasonlót. A feladat ...
Kincsek, kultusz, hatástörténet (Arany János-kiállítás)
A kiállítás az OSZK kézirattárának páratlan kincseire épül, kiegészülvén a
korabeli első folyóirat-megjelenésekkel, kötetkiadásokkal, de a tárlat kitér az ...
Tech: Kiderült, milyen hosszú egy nap az Aranyjános kisbolygón ...
Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz
megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón ...
Arany János-emlékév 2017
Az Országos Széchényi Könyvtár (úgy is mint az Arany-kéziratok jelentős
részének őrzője) az Arany János-emlékév 2017 szakmai előkészítésében a ...
Arany János Általános Iskola és Mûvészetoktatási Intézmény
AKTUÁLIS; ISKOLÁNKRÓL. Iskolánk története; Munkatársak. Vezetőség ·
Pedagógusok · Nevelést és oktatást segítők · Iskolapszichológus. ÁLTALÁNOS ...
Wikipédia
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. Nevezték szalontai nótáriusnak, de szülővárosában a „hallgati ember” titulussal illették.
Arany János összes műve, élete
Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). ..
Debreceni diákévei
Arany János (1817-1882) a nagyszalontai partikulából került a Kollégiumba. 1833 õszén iratkozott be a tógatusok sorába, s 1836 tavaszán vándorszínjátszókhoz csapódva távozott. Közben egy esztendeig Török Pál mellett rektorkodott Kisújszálláson.
Arany János akadémiai évei
Érdemes átlapozni Arany János hivatali iratainak második kötetét, mely a költő 1865 és 1877 közötti akadémiai tevékenységének dokumentumait közli.
Literatura
Petőfi mellett ő a másik főalak egészen Ady fellépéséig. Személy szerint is jó barátok Petőfivel, s ama kevesek közé tartozik, akivel az elveihez oly szilárdan és indulatosan ragaszkodó Petőfi sohase különbözik össze. Tehát eszmeileg is összetartoznak. Csak művészi alkatban különböznek.
Enciklopédia
Tizenhat éves koráig otthon nevelkedett; előbb szülei oktatták féltő gonddal kései gyermeküket, majd a helyi iskolában tanult és segéd tanítóskodott. 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, „tógátus” diák lett, de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait;
Ekultúra
Nemzedékek számára a józan költő mintaképe volt. Későn megszólaló lírájában a panasz hangjai uralkodnak, nincsenek szerelmes versei. Az objektív líra és a realista elbeszélő költemény legnagyobb mestere.
Népi származású, radikális múltú, de mégsem kompromittált, széles műveltségű, de stílusa közérthető nemességét megőrzött költő. Elveihez hű, de az érintkezésben és munkájában pontos szervező.